2013. augusztus 29., csütörtök

13.rész - Taken

Hali :) Meghoztam a 13.részt :) Köszönöm a kommenteket , és a pipákat is :) Remélem ehhez a részhez is kapok párat :) Jó olvasást :)
                                                                                                                             Viki :)



Ben szemszöge
- Sophi kérlek válaszolj … meghalt? – kérdeztem idegesen. Nem veszíthetem őt el, az nem lehet. Életben kell lennie , nem halhatott meg .
- Sajnálom Ben , de meghalt. – válaszolta pityeregve. Ezt meghallván úgy éreztem mintha ezer kést szúrtak volna a belém. A testvéremet elrabolták , Vanessát meg megölték? Ez nem lehet , ez már túl sok. Eddig bírtam. Szemeimből akaratlanul is kicsordultak a könnycseppek. Úgy éreztem hogy a fájdalom és a bűntudat felemészt.  Ez a disznó elvette őt tőlem, de azt már nem engedem, hogy Emilyt is bántsa, meg fogom találni . Nem lett volna szabad itt hagynom őket. Ha nem megyek el akkor ez most nem történik meg.  Elveszítettem azt a szerelmemet. Két hónappal ezelőtt még nem gondoltam volna , hogy valaha is fogok tudni egy nőt ennyire szeretni ,sőt a szerelemre pedig nem is gondoltam. Azelőtt a nők csak arra kellettek hogy szórakoztassanak.  De egy napon hirtelen betoppant Ő az életembe, és a rengetek probléma ellenére is nagyon jóba lettünk. Pedig az elején azt hittem, hogy ez lehetetlen lesz a történtek után. Igaz hogy történt köztünk azóta is történt köztünk pár dolog, de ezt egyikünk sem vette komolyan. Ez amolyan barátság extrákkal dolog volt. De aztán egyre jobban kezdtem beleszeretni, és biztos vagyok benne hogy örökké szeretni fogom. Még ha ő ezt már nem is fogja tudni. El kellett volna mondanom neki hogy mennyire szeretem, vigyáznom kellett volna rá. De gyáva voltam bevallani, pedig lett rá volna nem  is egy alkalmam. Még egyszer utoljára látni akarom Vanessát, el akarok tőle búcsúzni.Utoljára még látni akarom a gyönyörű arcát, és meg akarom érinteni őt. Miért ilyen igazságtalan az élet? Miért mindig azokat veszi el tőlünk akiket a legjobban szeretünk?
-Nem halt meg… - hallottam , hogy egy hang ezt suttogja. De nem volt körülöttem senki sem. Gondolom csak az elmém szórakozik velem.Már azon sem lepődnék meg ha megbolondulnák.
-Mentsd meg! – újból hallottam a hangot. Mintha egy női hang lenne… várjunk csak , és mi van hogy ha … Nem az nem lehet, hiszen ő már halott, és tegnapi is csak álmodtam, vagy mégsem?. De szerintem csak kezdek tényleg begolyózni,és szellemeket hallok…
- Ben kérlek, ő a kislányom, hozd ki onnan nagyon kérlek. Tudom hogy nem látsz, de én itt vagyok veletek. Mentsd meg őt … - megint megszólalt. A nő hangjában hallani lehetett a szomorúságot , és a kétségbeesést. Nem tudom hogy most ez tényleg meg e történik hogy egy szellem üzen nekem, de biztosra kell mennem. Talán még van remény.Lehet hogy még él.
Azonnal felvettem egy oxigén palackot és elindultam befelé. A tűzoltók próbáltak megállítani. Azt mondták hogy remény ,és hogy a ház bármelyik percbe összedőlhet vagy felrobbanhat. De nem érdekelt, biztosra akartam menni. Lehet hogy nem vették észre és tényleg itt van.
A ház belülről még rosszabbul nézett ki.Már alig lehetett látni valamit a lángoktól. És a tűz egyre csak továbbterjedt. Már kezdtem feladni a keresést, mikor a földön megpillantottam egy aprócska kis ékszert. Ness karkötőjét, ez volt az a karkötő , amit soha nem vett le. Az anyjáé volt , azt mondta csak ez maradt neki tőle. És hogy így úgy érzi hogy még mindig vele van. Tudom hogy ezért még akár vissza is jött volna.  Azonnal felkaptam és zsebre vágtam. Továbbindultam, a tűzoltók próbálták extra gyorsasággal oltani a tüzet,de nem ment. A tűz egyre csak terjedt és terjedt. A konyhán keresztül jutottam ki az előszobába. Talán ide még nem terjedtek el annyira a lángok. Körülnéztem a szobában, de sehol semmi. Már éppen indultam volna mikor az asztal másik végén észre vettem valamit. Pontosabban valakit. Vanessa feküdt ott, a kezei az asztal lábához voltak bilincselve. Oda mentem hozzá. Kioldoztam a karját ,és azonnal felkaptam. Bőre hófehér volt, és jéghideg. A karján egy lőtt sebet fedeztem fel, fején pedig egy nagy ütés nyoma volt látható. Valószínűleg menekülni próbált ,de leütötték. Ruhája benzin szagú volt. Óvatosan nyúltam a nyakához, hogy megnézzem az életjeleit. Nagyon gyengén tapintható volt a pulzusa. De még van remény. Szájára helyeztem a légzőmaszkot, és úgy indultunk el kifelé.
Viszont az egész konyha megközelíthetetlen volt , már kezdett összeomlani az egész ház. Igy nem maradt más döntés ,mint az ablak.  Még szerencse hogy a földszinten vagyunk. Hirtelen köhögésre lettem figyelmes. Vanessára néztem, már kezdett magához térni.Bőre is már visszanyerte eredeti színét. Na most vagy soha. Odamentem az ablakhoz , és kitörtem az üvegét. Éppen kiértünk az ablakon, mikor egy nagy robbanást hallottunk bentről. A mentősök azonnal odajöttek hozzám és elvitték tőlem Vanessát. Egy részről hihetetlenül örültem, mivel sikerült megmenteni azt az embert akit szeretek tiszta szívemből, de viszont Emilyről nincs semmi hír. De meg fogom találni,és azt a mocskot pedig egy életre elintézem. Többé nem fog tudni bántani senkit sem.
A mentőkocsihoz mentem , ahol az orvosok éppen befejezték a vizsgálatokat. Ahogy látom Ness fel is ébredt.  Egy orvos jött oda hozzám ,aki közölte hogy Vanessa jól van enyhe agyrázkódást szenvedett, de rendbe jön.
- Tudja a kisasszonynak nagyon nagy szerencséje volt. Talán ha pár percel később találja meg,már tényleg késő lett volna. – mondta az orvos. Akár mennyire is tűnök őrültek , én azt hiszem hogy Ness anyja segített mindenben. Tényleg itt van velünk.
- Egyébként nyugodtan odamehet hozzá. – kiabálta vissza a doki. Szaván fogtam és azonnal a mentőkocsihoz sietettem. Vanessa ott ült a kocsi szélén. Gyönyörű volt, mint mindig. Amint észrevett mosolyogni kezdett, bár szeméből nem éppen a boldogság tükröződött. Nem csodálom hiszen majdnem az életét vesztette. Amint odaértem a mentőhöz egyből szorosan megölelt. Én is magamhoz húztam őt, és egy puszit nyomtam a fejére.
- Köszönöm, hogy megmentettél. – suttogta – De honnan tudtad, hogy még élek?- kérdezte. Nem mondhattam azt hogy a halott anyja segített , mert körülbelül bolondnak nézett volna.
- Tudtam hogy te nem halhatsz meg. – válaszoltam. El kell neki mondanom hogy mit érzek, már nem bírom magamba tartani.
 – Figyelj Ness …én nagyon… - kezdtem el mondani, de Sophi félbeszakított.
- Úristen Vanessa ,én annyira boldog vagyok, hogy nem haltál meg . – ugrott anyakába Sophi , ahogy Ness arcát elnéztem egyáltalán nem örült neki. Hirtelen ellökte magától, és rám nézett.
- Ben …Emily ugye jól van? – kérdezte aggódva.
-  Vanessa …Richard elrabolta Emilyt. Tudod miután leütött téged, megtalált minket, és elvitte. – válaszolta Sophi.
- És miért nem akadályoztad meg? Ennek nem lett volna szabad megtörténnie. – kiabált Ness.
- Figyelj ezt nem tudta volna Sophi megakadályozni, mivel Richard őt is leütötte. Most ne ezen veszekdjetek, mert azonnal meg kell találnunk Emilyt, mielőtt még valami… - mondtam idegesen, de a mondandóm végére elcsuklott a hangom. Csak abba bízom hogy nem késtünk még el.
- Ben , én úgy sajnálom… De hidd el minden rendben lesz. Megfogjuk találni. – mondta Vanessa, és megölelt.Mindennél többet jelentett számomra az ölelése.
 – Hallottam valamit, Richard egy telefonon beszélt valakivel, és valami nyaralót említett neki. Talán elkellene mennünk a lakására, lehet ott találunk valamit.- mondta Sophi.
- Igen , most az egyszer egyetértek Sophival. Induljunk. – állt mellé Ness. Talán igazuk van és tényleg találunk valamit, akár egy fénykép is segítene. Emily biztosan nagyon meg van rémülve hiszen tudja hogy bármire képes az - az őrült. Megígértem neki hogy ez az egész nem fog újból megismétlődni, és megszegtem az ígéretem. Ha ennek vége esküszöm, hogy többet sehová sem engedem egyedül. Mindig mellette leszek, és vigyázni fogok rá.
Emily szemszöge

Egy sötét dohos helyen tértem magamhoz.Ahogyan körülnéztem észrevettem hogy egy szobában vagyok vagy is inkább egy pincében, azt hiszem. Viszont nem voltam megkötözve így szabadon járkálhattam.  A szobában volt egy asztalka ,mellette  székek a bal sarokban egy megvetett ágy, és egy éjjeliszekrény.Az asztalon pedig egy televízió és egy videó kamera volt elhelyezve.(?) Sőt még egy rendes szekrény is volt a szobában, teli ruhákkal.  A szekrény mellett pedig egy ajtó, ami egy kisebb fürdőszobába vezetett. A fürdőben egy mosdó volt felette tükör, a jobb felén pedig  egy aprócska  kád volt. Kimentem a fürdőből, és megláttam egy újabb ajtót, óvatosan benyitottam az ijedtségtől még a vér is megfagyott bennem. Egy koporsó volt letéve az üres szobába. A koporsóba pedig a nevem volt belegravíroztatva. Biztos vagyok benne hogy ezt az egészet kitervelte. De nem értem ha meg akar ölni akkor miért rendez be nekem egy szobát?Sőt még egy fürdőszobát is… Biztosan nem véletlenül van itt minden, hiszen a falon ott van rólam egy csomó kép. Csak tudnám hogy mit tervez. Le akarja filmezni, ahogyan megöl? De van egy olyan érzésem, hogy nem akar csak simán kinyírni, hiszen azt már régen megtehette volna.
Viszont egyetlen ablak sem volt a szobában , így aztán a szökés gondolatát el is vetettem. Leültem az ágyra , és csak remélni mertem hogy Benék megtalálnak. Bár valahogy tudnák nekik jelezni. De ez reménytelen,nem tudok kijutni, és még csak azt sem tudom hogy hol vagyok. Akaratlanul is kicsordult pár könnycsepp a szememből. Félek… nagyon félek, hogy mit fog velem tenni ez az ember. Nagyon rossz érzésem van.
Egy pár perc múlva zörgést hallottam kintről,és az ajtó nyitódni kezdett. Az az őrült lépett be rajta.Amint meglátta hogy sírok egyből nevetni kezdett, majd leült mellém az ágyra.
- Látom felkeltél Csipkerózsika, olyan édesen aludtál hogy nem volt szívem felkelteni téged. – suttogta bele  a fülembe. A hideg futkosott a hátamon miközben hozzám beszélt. Nagyon félek ettől az embertől. De gondolom ezt ő is észrevette,hiszen még jobban rám nyomult.
- Na, drágám nem kell félni,nem harap a bácsi. – jött utánam .
- Ha..hagyjon békén kérem, és akkor megígérem hogy nem kell börtönbe mennie, csak engedjen el. – sírtam. Viszont evvel csak még nagyobb vigyort varázsoltam az arcára.
- Ugyan már, te sem hiszed hogy elengedlek. Annyi éven keresztül vártam rád drága kicsi Emily. Tudod az elmegyógyintézet nem éppen kellemes hely, és te juttattál oda szivi. Ezt valahogy meg kell bosszulnom. – mondta egyenesen az arcomba. Hangjától megremegtem ,és végleg összedőlt bennem minden. Keservesen sírni kezdtem.
- Ne hidd hogy meghatsz a hisztiddel. – kiabálta. Erőt vettem magamon ,és oda álltam elé.
- Öljön meg , ha azt akarja tessék itt vagyok nem? Tegye meg most, gondolom nekem már így is - úgyis mind egy… - kiabáltam neki. Ő ismét csak rám vigyorgott ,és leültetett a televízió elé. És be is kapcsolta. Valami adást keresett rajta…
- Nem,nem kicsi Emily ,  én nem foglak megölni. – mondta perverz vigyorral az arcán. Evvel most nem tudom mit akar, de ha nem akar megölni akkor miért tart fogva?
- De.. akkor miért rabolt el? – kérdeztem pityeregve
- Nagyon kíváncsi itt valaki… Én csak azt mondtam hogy nem én öllek meg, azt nem hogy élve is maradsz – mondta. Utálom ezt az egészet , miért nem öl meg sokkal könnyebb lenne. Bár van egy olyan érzésem hogy nem nagyon akarja megkönnyíteni a helyzetemet. Sőt inkább csak megnehezíteni próbálja. Hirtelen a televízión beugrott egy kép. Ismerős hely volt, mintha már jártam volna ott. Várjunk csak… hiszen ez Ben lakása. Ez bekamerázta a házát?
- Mit akar a bátyámtól? – kérdeztem idegesen
- Ó ki mondta hogy csak a testvérkédtől akarok valamit? Ide nézz! – rámutatott a képernyőre,Vanessa háza jelent meg rajta , az egész lángokban állt. Te jó ég, remélem… remélem nincs odabent egyikük se.
- Mit akar tenni mondja már meg! – ordítottam rá. Mert ha idegileg ki akar készíteni akkor nagyon jó úton halad.
-  Ja igen, drága Vanessa barátnőd … hát ő sajnos bent ragadt a tűzben… Őszinte részvétem. Szegény bátyuskád sem viseli jól a dolgot, de nézd csak meg a saját szemeddel. - mondta vigyorogva. Nem hiszem el… Vanessa…halott. Ben teljesen ki van készülve,ezt én nem bírom végignézni. Szörnyen fáj így látni őt. Szemeim újból megteltek könnyekkel. Ezt látván Richard megint nevetésben tört ki.
- Igen ez lesz a legnagyobb büntetésed szivi. Végig fogod nézni hogy - hogy mennek tönkre azok az emberek akiket szeretsz. És ha már teljesen a padlón vannak , minek őket kínozni tovább,ha meg is ölhetem őket egyszerűen. Örülhetsz, mert azt is látni fogod.  És így gondolom már érted, hogy miért nem én öllek meg. Nem lesz rá szükségem, hiszen majd végzel saját magaddal…               

2013. augusztus 22., csütörtök

12. rész - Stay alive

Hali :) Meghoztam a 12.részt :) Remélem tetszeni fog ! :) 
                                                                                                       Viki :)


Ben szemszöge

Amint beléptünk az ajtón Emily egyből a nyakamba ugrott. Gondolom már ő is hallott a történtekről. Egy kicsit megkönnyebbültem , hiszen azt hittem hogy már elkapta az-az őrült. Ness próbálta bennem útközben tartani a lelket , de nem sok sikerrel. Nagyon fontos nekem Emily, és nem akarom elveszíteni.
- Nyugodj meg Emily minden rendben lesz. Nem fog megtalálni gondoskodom róla. – mondtam neki
- És én is segítek, mindenben. –mondta Ness
- Nagyon köszönöm nektek. De azt hiszem már megtalált… Reggeltől valaki egyfolytában hívogat. Kétszer felvettem , először nem szólt bele senki, de másodszorra egy férfi hang bele monda hogy Téged akarlak. És gondoljatok bele , ha a telefonszámomat tudja , onnan már egyszerű kitalálni, hogy hol lakom… nem? – kérdezte Emily teljesen kétségbeesetten
- Emily figyelj rám , most szépen próbálj megnyugodni , utána bejössz velünk szépen az őrsre, és ott kitaláljuk hogy mi legyen. – mondta neki Ness, és átölelte Emilyt, majd bementek a konyhába.
Még mindig nem hiszem el, hogy ez történik…nem kellett volna hagynom, hogy ezt tegye három éve. Meg kellett volna állítanom. Inkább üldözném még mindig, mint hogy  ő üldözze Emilyt. Viszont annak nagyon örülök hogy Ness itt van velem , mindenben segít nekem. Pedig ha tehetném kihagynám őt minden rosszból, mert így bármikor bármilyen bevetés során elveszíthetem. Akár most is. Bele sem merek gondolni mi történne velem nélkülük. Ők a két legfontosabb személy az életemben,bármit megtennék értük.
-Ben minden rendben? – kérdezte Ness halkan.
- Ez jó kérdés… Amúgy Emily hol van?- kérdeztem én is.
- Felment egy kicsit lepihenni, nagyon lesújtotta őt ez az egész. – válaszolta
- Ez csak az én hibám… szörnyű testvér vagyok… - mondtam
- Ugyan már , ez nem a te hibád ,nem tudhattad hogy ez fog történni. – válaszolta, és leült mellém.
- Megakadályozhattam volna érted? Ha nem engedem oda akkor most nem történne mind ez. – válaszoltam egy kicsit dühösebben.
- Ben az istenért nem hibáztathatod magad. Nézz a szemembe, el fogjuk kapni hidd el , és minden rendben lesz. A börtönből már nem fog elszökni. – mondta. Nem akartam neki elmondani hogy mennyire féltem őt is… Tudom hogy ez az ember bármire képes. És nem riad el semmitől.
- Köszönöm, és azt is hogy itt vagy most velem. – mondtam neki suttogva, és elkezdtem felé közeledni. De egyszer csak Emily kiabálására lettünk figyelmesek.  
- Ben, Vanessa gyertek fel – kiáltott Emily. Amint beértünk a szobájába azt vettük észre,hogy a húgom az ágyon ül és csak sír.Kezében egy papír darabkát szorongatott.Amint meglátott minket átnyújtotta azt.
- Ugye mondtam, hogy kiszabadulok nem? Ja, igen … a bátyuskádnak üzenem. hogy sok sikert,és majd a temetéseden találkozunk. – olvastam fel. Teljesen ledöbbentem hogy került egyáltalán ez a papír Emilyhez? Lehet hogy itt járt az a mocsok?
- Emily hol találtad ezt a papírt? – kérdeztem
- Mikor felébredtem ott…ott volt a párnámon… - dadogta. Ez nem lehet igaz, akkor tényleg itt járt.
- Ben azonnal biztonságos helyre kell vinnünk Emilyt, és szólni kéne a főnöknek is. – mondta Ness idegesen
- Tudom , tudom ,de mégis hová menjünk. Hozzám nem mehetünk , mert biztosan az én házamat is figyeli. – válaszoltam
- Igen, de rólam nem tud semmit. Úgyhogy először elmegyünk szólunk a főnöknek, majd elmegyünk hozzám. Ott biztonságban lesz Emily.- mondta
- Rendben. Induljunk – válaszoltam. Szegény Emily teljesen kikészült, talán így még soha nem láttam. Egyfolytában csak sír, és sír. De ha az az őrült egy ujjal is hozzá mer érni esküszöm hogy nem a börtönbe fog menni, hanem a föld alá,azt garantálom.

Amint beértünk a főnök már idegesen várt minket.
- Na végre hogy itt vannak, már vagy ezerszer kerestem magukat. Azt hittem már valami baj történt. – mondta idegesen
- Főnök Richard kiszabadult , és már üzent is Emilynek… Nem tudnak róla valamit? – kérdeztem
- Sajnos nem, olyan mintha a föld nyelte volna el. De kiadtuk a körözést szóval bármikor előkerülhet. – válaszolta. – Viszont Emilyt biztonságba kell helyezni , és nem szabad egyedül hagyni.
- Már gondoskodtunk róla. Eljön hozzám , mivel engem nem ismer ez az ember ezért gondolom nem tudja hogy hol lakom. Úgyhogy nálam biztonságban lesz , és ott leszünk vele. – mondta Ness
- Rendben, de akkor az új kolléga is magukkal megy. Úgyis most egy darabig hárman lesznek, míg nem találunk neki társat. Ide is hívom egy pillanat. – mondta. Új kolléga erről miért csak ma kell tudomást szereznünk? Ez furcsa. Máskor már hetekkel előtte bejelentik, ha jön valaki. Ráadásul az újoncokról még hamarabb tudunk.
- Itt is van, ő itt Sophia Gold. Most helyezték át őt New Yorkból. Remélem jól kifognak jönni egymással.
Vanessa szemszöge

Szóval Sophia Gold , hát kíváncsian várom hogy milyen lesz vele dolgozni.
- Sziasztok nagyon örülök hogy itt dolgozhatok. Már nagyon sokat hallottam rólad Ben. Mindig is arról álmodoztam hogy veled dolgozhassak. – mondta nyávogva. Most komolyan nem szoktam első benyomás alapján ítélkezni , de én már most nem szimpatikus ez a csaj.
- Ó bocsi téged nem ismerlek.Megmondanád a nevedet? – kérdezte
- Vanessa Hamilton. – válaszoltam egyhangúan
-Nagyon örülök biztosan nagyon jóban leszünk. – nyávogta.Még a hideg is kiráz ettől a csajtól de tényleg. És most viseljem el őt a házamban. Fogadok hogy még célozni sem tud rendesen a pisztollyal. Elmondtuk neki a történteket nagyon együtt érzően simogatta Ben karját, azt vártam mikor fog a nyakába ugrani.  Útközben is egyfolytában vele volt elfoglalva, még a vak is látja hogy majd megőrül érte. Remélem a főnök hamar talál neki társat,és nem kell sokáig elviselni.
Amint megérkeztünk egyből furcsa érzésem támadt … Ki akartam zárni a bejárati ajtót, de döbbenten vettem észre hogy nyitva van. Biztos vagyok benne hogy valaki járt itt, vagy lehet hogy még mindig itt van?
- Valami gond van Ness? – kérdezte Ben
- Igen… azt hiszem valaki van itt– mondtam.
- Emily maradj itt Sophival , mi bemegyünk.Sophie vigyázz rá kérlek. – utasította Ben
Mikor beléptünk nem vettünk észre semmi szokatlant. Elsőként a konyhát vettük célba, majd ketté váltunk. Én mentem az emeletre Ben pedig lent nézett körül.Fent az összes szobában alaposan körülnéztem és semmit sem vettem észre.Pedig biztos vagyok benne hogy valaki volt itt. Lehet hogy…Robert?Nem, az nem lehet. Szerintem egy darabig biztosan nem fog jelentkezni. NA szóval semmi furcsa dolgot nem találtam,és szerintem Ben sem.  Mégis szörnyű előérzetem van, és ez nem jelent jót.
- Találtál valamit? – kérdezte Ben
- Semmit…lehet hogy tényleg nem zártam be az ajtót. – válaszoltam. Hirtelen megcsörrent Ben telefonja, az őrsről hívták találtak valami nyomot amin talán el tudnak indulni , és Bennek segítenie kell. Közös megegyezés alapján ketten maradtunk itthon Emilyvel, hátha valami baj történne, akkor ketten jobban tudunk cselekedni. Bár nem hinném hogy  nagyon sokat tudna segíteni.
- Na akkor csajos buli van , nem? – kérdezte nyávogós hangon Sophi. Nem bírom ezt a csajt tényleg. És nem, nem vagyok féltékeny , hiszen nincs köztünk semmi Bennel. Tőlem össze is jöhetnek nem fog zavarni.Csak simán nem szimpatikus.De lehet csak én látom így, talán adnom kéne neki egy esélyt?Hátha jó barátok leszünk.
 - Na jó , de most mi lenne ha bemennénk, nem szeretnék kint ácsorogni. – mondta Emily. Bementünk a házba , hát mivel nem vigyázban akartunk ülni egész este , ezért úgy gondoltuk hogy keresünk egy filmet. A Jégkorszaknál döntöttünk , elindítottuk a filmet, de nem nagyon néztük. Inkább csak beszélgettünk.
- Vanessa amúgy ti jártok Bennel? – kérdezte Sophi. Hát ez a kérdés ledöbbentett , és nem csak engem hanem Emilyt is.
- Dehogy járunk… mi csak barátok vagyunk. – válaszoltam. Mégis hogy juthatott ilyen kérdés az eszébe.
- Na jó én azt hiszem lepihenek hosszú volt ez a mai nap. És még egyszer köszönök mindent.Jó éjt. – mondta Emily, majd felment. Lassan Sophi is elment aludni , én lent maradtam a kanapén, hátha valami gond lenne innen mindent meghallok. Azt hiszem megvárom Bent és utána én is elteszem magam holnapra. Elővettem a laptopomat, és még egy kicsit böngésztem az interneten. Lassan kezdtem elálmosodni, így úgy döntöttem hogy ki megyek a fürdőbe és kicsit felfrissítem magam. Már 11 óra volt. Hol lehet eddig  Ben… remélem semmi baj nem történt. Inkább felhívom.
- Igen? Valami baj van?Emily hogy van?- szólt bele a telefonba    
- Nem dehogy, csak gondoltam felhívlak, hogy mi a helyzet…Emily jól van már régen alszik .válaszoltam neki.
-Akkor jó, remélem sikerül elkapnunk ,és akkor véget ér ez a rémálom.  Amúgy, találtak egy autót amivel valószínűleg Richard szökött meg, és most valami használható nyom után kutatunk. De eddig nincs semmi sajnos… Egyébként nem sokára megyek. Te aludj csak nyugodtan , hallom a hangodon hogy majd elalszol.- mondta Ben
- Nem , megvárlak. Muszáj valakinek ébren lennie , tudod hátha valami… -mondtam , közben pedig ásítottam egy nagyot.
- Na jó Ness aludj , már 11 óra biztosan nem fog történni semmi. Aludj csak, nehogy ébren találjalak mikor visszamegyek. – válaszolt nevetve
-Oké ,oké jó kislány leszek és szót fogadok. Na szia. – mondtam és lenyomtam a telefont. 
Le feküdtem a kanapéra és el is aludtam, arra ébredtem fel hogy valaki van a konyhában. Biztosan csak Ben jött vissza. Kimegyek és megnézem. Lassan kimentem a konyhába gondoltam egy kicsit megijesztem őt, de furcsa volt hogy nem égett a villany , ezért gyorsan feloltottam. Ledermedtem a meglepődöttségtől-
- A fenébe – mondtam magamban.Nem Ben állt előttem, hanem az a mocsok Richard. Nem kicsit ijedtem meg tőle. Senki nem számított arra hogy majd pont éjjel fog ide jönni. És a fegyverem sincs nálam.
- Nem rám számítottál drága ugye? – kérdezte perverz mosollyal a száján, közben rendesen végigmért.
-Egyébként cuki vagy pizsamában.Később szórakozhatnánk egy kicsit. – húzott oda magához , közben le sem vette rólam a szemét. Kaptam az alkalmon és jól tökön rúgtam, majd elkezdtem kiabálni Sophinak, hogy vigye el innen Emilyt , azonnal kijöttek a szobából. Én gyorsan a fegyveremért szaladtam, de már csak hűlt helyét találtam meg, nem hiszem el jókor tűnik el ez is. Gyorsan megfogtam egy kést , és a pasi felé közeledtem vele. Valami fura szag ütötte meg az orromat… Mi a fene ez benzin? Mit akar ez az állat.
- Sophi azonnal vidd el Emilyt ,és hívj erősítést hallod? – kiabálltam. Ekkor hirtelen valaki elkapott hátulról és kiverte a kést a kezemből.
- Most meg vagy cica. – suttogta, a leheletét a nyakamon éreztem.
- Te csak azt hiszed. – válaszoltam és az egyik vázával ami az asztalon volt fejbe ütöttem.
- Ez nagy hiba volt, pedig még élve akartalak hagyni.– mondta , és elővette a fegyverét. Meghúzta a ravaszt. A golyó egyenesen a kezembe hatolt. Látom ez az ember tényleg nem viccelődik. Felkaptam én is a fegyverem,és meghúztam,de sajnos egyik golyó sem találta el. A fenébe és a töltényem is kifogyott.
-Adja fel , úgysem úszhatja meg, avval meg csak ront a helyzetén ha még egy rendőrt is megöl. Nem gondolja? – kiabáltam neki. De nem hallgatott rám, csak tovább nevetett. Elővett egy gyufát, meggyújtotta,és eldobta. Hirtelen minden lángokban állt. Amint feleszméltem a pasas már kifelé szaladt. Remélem Sophi már elvitte valahova Emilyt.  Én is kifelé akartam szaladni, de valaki megfogott hátulról,majd egy erős ütést éreztem a fejemen. Egyből a földre estem, de egy pillanatra láttam az ember arcát. De nem hittem a szememnek. Ez nem Richard volt. Megfogta a kezem és odabilincselt az asztal lábához, majd engem is lelocsolt benzinnel.
Ben szemszöge
- Na akkor én azt hiszem visszamegyek. Már nem hiszem hogy fogunk találni valamit is. Sziasztok. – köszöntem el, és a kocsim felé vettem az irányt. Útközben láttam a tűzoltókat és a mentőket szélsebesen menni. Szörnyű előérzetem támadt. Megpróbáltam felhívni Emilyt , és Vanessát is , de egyikük sem vette fel. Ahogy beértem az utcába döbbenten láttam hogy a tűzoltók Ness házánál állnak . A ház lángokban állt. Csak remélni merem hogy jól vannak. Sophit meg is találtam a mentőautónál. Azonnal odarohantam hozzá. Fején egy nagy ütés nyom volt.
- Sophi mi történt? Hol vannak a többiek? – kérdeztem idegesen, mivel sehol nem találtam Emilyt és Vanessát.
- Sajnálom…Ben én annyira sajnálom. – mondta sírva , és átölelt.
- Mit sajnálsz ? Mi történt Sophi? – kérdeztem még idegesebben
- Hirtelen kiabálást hallottam , Vanessa kiabálta hogy vigyem Emilyt biztonságos helyre , elbújtunk, de …de Richard megtalált. Engem leütött és mikor felébredtem Emily már nem volt mellettem. Ben én annyira sajnálom…- sírt tovább. Ne, ez nem lehet Emilyt elrabolta az, az őrült, és még csak azt se tudjuk hogy hová vihette. Szörnyű fájdalmat éreztem, hiszen elveszíthetem , a testvéremet, azt az embert aki a világon a legtöbbet jelent a számomra. Azonnal meg kell találnom. Ám ekkor hirtelen eszembe jutott még valami. Vanessa…nem látom őt sehol sem.

- Sophi … Vanessa hol van? – kérdeztem. De ő csak megrázta a fejét és tovább sírt. Nem hiszem el meghalt… Vanessa meghalt? 
                                                                                                         

2013. augusztus 18., vasárnap

11.rész - The past...

Hali :) Meghoztam a 11.részt is , ez Emily szemszögéből íródott :) Remélem tetszeni fog! :) 
Aki itt jár az írjon véleményt , és pipázzon köszönöm :))) 
                                                                                                                                       Viki :)




Ben szemszöge

Nem ,nem és nem , ez lehetetlen, nem történhet meg- idegeskedtem . Azonnal el kell mennem Emilyhez , remélem még nem késő. Az - az elmebeteg bármire képes. Nem hagyhatom , hogy valami baja essen.

- Ness el kell mennem , majd találkozunk szia. – köszöntem el.

- Héé … várj csak , mi történt ? – kérdezte aggódóan.
- Semmi komoly, csak eszembe jutott valami. – mondtam. Nem akarom őt is bajba keverni. Bár mind egy hiszen nekünk is nyomoznunk kell, és mindenképpen bele keveredne. – Vagyis … nagy baj van – mondtam meg neki dadogva
- Micsoda? Mond már Ben ,mert megijesztesz. – kérdezte egyre idegesebben.
- Emily nagy veszélyben van Ness. De gyere útközben elmondom. – válaszoltam neki. Majd elindultunk .

Emily szemszöge
Reggel a telefonom csörgésére ébredtem fel. Nem igaz egyszer nem dolgozom akkor is valaki kora reggel keres. Remek mondhatom. Álmosan néztem e telefonom képernyőjére,ez fura valaki rejtett számról hív.
- Haló? – szóltam bele a telefonba kíváncsian, de nem jött válasz .
- Ki van ott? – kérdeztem már idegesebben, utálom azt ha valaki felhív és nem szól bele. Főleg hogy reggel 7 óra van.
- Na idefigyeljen , velem ne fog szórakozzon , ha akar valamit mondja meg. – szóltam bele a telefonba ismét. Erre lenyomta a telefont.  Jól kezdődik a reggel mondhatom. Na azt hiszem inkább le megyek reggelizni. Gyorsan összedobtam egy rántottát ,és befeküdtem a televízió elé. Éppen a kedvencem ment az Igy jártam anyátokkal. Imádom ezt a sorozatot főleg Barney-t. Nagyon sokat lehet rajta nevetni.
Éppen vége lett a sorozatnak, mikor újból elkezdett csörögni a telefonom.  Ismét rejtett számról hívtak.
- Na ide figylejen nincs időm arra hogy magával szórakozzak . Mondja már meg hogy mit akar.. – szóltam bele a telefonba.
- Téged – jött a válasz. Először nagyon meglepődtem , hogy ki lehet az. De biztosan valaki hülyeségből hívogat. Bár nagyon ismerős hangja volt a pasinak.
- Na persze- mondtam és le is nyomtam a telefont. Velem csak ne szórakozzon senki.
Azt hiszem inkább elmegyek vásárolni. Most elhívnám Ness-t de talán más dolga van. Mostanában nagyon összemelegedtek a bátyámmal, és tegnap is nála volt ,este meg Ben nem vette fel a telefont. Szóval gondolom értitek mire gondolok… nem akarom őket megzavarni. Nagyon örülnék ha összejönnének , szerintem mind a kettőjükre ráférne egy normális párkapcsolat. Ben azt mondta hogy csak barátok , de én ezt nem hiszem. Legalábbis Ben részéről ez nem igaz. Meg tudom állapítani mikor van belezúgva egy csajba , és hát Nessibe totálisan beleesett. Tudom ,hogy volt köztük már valami , legalábbis sejtem , mivel nagyon meglepődtek az első találkozáskor. És mikor Robert megverte Ben teljesen maga alatt volt. Hetekig kereste őt , de sajnos eltűnt.  De legalább  most már szabad a pálya Nessinél , szóval össze fogom őket hozni , ha addig élek is.
Miután ezt átgondoltam elindultam a város felé, persze gyalog , mert nem volt kedvem kocsikázni. Egyébként is imádok sétálni. Egy újságos előtt mentem el mikor valami ismerős dolgot láttam meg.
-De az lehetetlen , hiszen ő nem szökhetett meg. – gondoltam magamban,és visszafordultam az újságoshoz. Biztos akartam lenne abban hogy tévedek. De amint megláttam az újság címlapját , ledermedtem. 
Megszökött a sorozatgyilkos
Richard Gordon (40) a minap megszökött a Los Angelesi elmegyógyintézetből. Úgy tudjunk ma reggel kellett volna átszálítani őt a Twin Towers Correctional Facility börtönbe, de az őrök már csak hűlt helyét találták. Menekülés közben leütött egy őrt, akinek a fegyverét is elvitte. Aki valamit esetleg tud róla , vagy látta azonnal hívja a rendőrség segélyhívóját.
- Ne , ezt nem hiszem el – mondtam ki hangosan , mire egy fiú megszólított.
- Mit nem hiszel el?- kérdezte kedvesen
- Semmit csak… semmit – válaszoltam dadogva
- Értem , vagyis nem de mind egy – válaszolt nevetve. Nagyon szimpatikus fiú volt, és nagyon helyes is.
- Harry vagyok . Téged hogy hívnak? – kérdezte kevdesen
- Emily, de bocsi most mennem kell. – mondtam neki egy kicsit idegesen. Azonnal haza akartam menni.
- Oké , de azért a számodat odaadod nem? – kérdezte
- Persze .. itt van , tessék.  – nyújtottam át neki a névjegyemet , és már el is indultam hazafelé. Útközben végig gondoltam a történteket,és eszembe jutott a telefonhívás. Na abban a percben még a vér is megfagyott bennem az ijedségtől. Biztosan ő hívott hiszen megígérte , hogy kiszabadul, és akkor nekem végem.
Visszatekintés (kb 3 éve)
-Ez már az ötödik eltűnt lány a héten, biztos vagyok benne hogy ugyanaz az elrabló. Nem normális ember lehet. Minden holttestre az erdőben találtak rá. Az áldozatokat megkínozták , majd megölték. Mindegyik lány 20 év körüli,és egy szórakozóhelyről tűntek el. A mostani eltűnt lány Elizabeth Red sem kivétel, 19 éves tegnap elment bulizni , és nem tért haza. A szülei ma reggel jelentették be az eltűnését. – mondta Ben és Semir idegesen a főnöknek. Nem tudom elképzelni sem , hogy mit élhettek át azok a lányok . Nagyon sajnálom a családjukat. Ha tehetném magam kapnám el ezt a pasit. Az ilyen undorító férgeknek a börtön legmélyén van a helyük. De sajnos még használható személyleírásunk sincs róla. De már egész Los Angeles keresi a FANTOM néven.
- Főnök tennünk kell valamit ez így nem mehet tovább. Ez a pasi őrült , de nem hülye … ha amatőr lenne már régen elkaptuk volna, de még azt sem tudjuk hogy-hogy néz ki. Valamit ki kell találnunk, ahhoz hogy el tudjuk kapni. – mondta Ben
- Értem én Jäger , de mégis milyen tervre gondol?– kérdezte a főnök
- Kerítenünk kell valakit , aki vállalja hogy magára hívja a figyelmet. Mikor támadni próbál mi elkapjuk. Nem menekülhet. Mi is ott lennénk a szórakozóhelyen és ott figyelnénk .- mondta el a tervet Semir.Ez a terv sikerülhet. És tudom is hogy ki a megfelelő ember csalinak.
- Maguk meg vannak bolondulva, mégis hogy képzelik hogy majd valaki oda sétál ehhez az emberhez? Ezt sürgősen felejtsék el. – válaszolta a főnök
- Én vállalom – mentem be az irodába
- Na nem Emily szó sincs róla hogy te oda menj. – jött oda hozzám Ben. De nem érdekel hogy félt, én ezt meg akarom csinálni. Hiszen ők is ott lesznek velem így semmi baj nem lehet.
- Igen Ben? Akkor mondj más valakit aki 20 év körüli lány , és megcsinálná ezt az egészet. Hát igen szerintem se tudsz olyat mondani. Szóval én elvállalom és nincs vita. – válaszoltam neki
- Rendben , de ha valami bajod esik Emily…. – kezdte mondani Ben a szokásos beszédjét , de én félbeszakítottam
-Nem nem lesz semmi bajom , hisz ti is ott lesztek velem. – mondtam neki – Na akkor mikor lesz az akció ? – kérdeztem
- Ma este – válaszolták kórusban
                                                                                    ***
- Felkészültél? – kérdezte Ben.Láttam  rajta hogy nagyon aggódik.
- Igen… azt hiszem – válaszoltam neki.
- Minden rendben lesz Emily , nem hagyom hogy bajod essen. – ölelt meg . Mindig is  nagyon jó testvérek voltunk. Igaz néha összekaptunk , de nem bírtuk sokáig egymás nélkül. Ezért is olyan szoros a kapcsolat köztünk.
- Emily figyelj a terv a következő – jött oda Semir – Bemész , és próbálod magadra hívni a figyelmet. Érted hogy gondolom nem?  – mondta Semir.
- Nyugalom tudom mi a dolgom. És mikor jeleztek elindulok hazafelé, és meglássuk mi történik. De van egy kis bökkenő? Mi van akkor ha nem tetszem neki, vagy más lányt szemel ki magának, vagy esetleg ott se lesz ma este? – kérdeztem
- Hát ennek is fennáll a veszélye , de akkor sajnos hiába próbálkoztunk. – válaszolta Semir.
- Igazság szerint én annak örülnék a legjobban ha ma este nem lenne ott.Valahogy rossz előérzetem van. – mondta Ben
- Ugyan már bátyus minden rendben lesz. – nyugtattam meg. – Na jó fiúk azt hiszem bemegyek, majd gyertek utánam.- mondtam nekik, és elindultam befelé.Rengeteg ember volt már bent ilyenkor pedig még csak 10 óra volt. Mondanom sem kell hogy minden második ember utánam nézett, mivel elég rövid kis ruhában voltam. De mindnet a nemes cél érdekében. Az első utam a pulthoz vezetett ,kértem egy pohár whiskeyt az a kedvencem. Egy húzásra meg is  ittam , legalább oldja a feszültésget , és jobban fel tudok szabadulni. Utána egyből a táncparkettre mentem, ahol éppen a kedvenc számom ment. Semirék azt mondták, hogy hívjam fel magamra a figyelmet, hát gondolom az úgy menne a legjobban ha tényleg valami nagy őrültséget csinálnék. Felmásztam a bárpultra és ott kezdtem el táncolni. Két perc sem telt el már egy kisebb tömeg keletkezett körülöttem.
Végig táncoltam az estét ráadásul tűsarkúban, ami abszolút, de nem az én világom. Olyan három óra körül hagytam el a szórakozóhelyet. Egyenlőre, semmi gyanúsat nem vettem észre. Na megkérdezem a fiúkat hátha ők láttak valamit.
- Na, srácok van valami nyom? Vagy esetleg gyanúsított? – kérdeztem
- Semmi… figyeltünk téged , és senki nem követett. Úgy látszik nem jó napot fogtunk ki. –mondták
- Rendben, viszont én  akkor hazamegyek, mert már nagyon fáradt vagyok. És sajnálom hogy nem tudtam segíteni. Sziasztok. – köszöntem el tőlük, és elindultam hazafelé. Benék ma éjszakások szóval ők visszamentek dolgozni. Úgy éreztem , hogy valaki követ, de hátranéztem , és csak a saját árnyékomat láttam meg a lámpa fényében. Már nagyon bekattantam én is ettől az egész ügytől. Épp egy olyan sikátor féle helyen mentem végig mikor zörgést hallottam. Kezdtem egyre jobban beparázni. A lépteim maguktól felgyorsultak, és szívem egyre hevesebben vert. Most lépteket hallottam magam mögött amint azok is gyorsabbra veszik a tempót. – Nyugi Emily biztosan csak képzelődsz. Nincs itt senki az ég világon.- próbáltam nyugtatni magam. Végül hátrafordultam , és éppen egy férfi bújt el az egyik oszlop mögé. Szóval tényleg követ valaki ,én meg tök egyedül vagyok. Azt hiszem felhívom Bent , hogy azonnal jöjjenek ide. Gyorsan kikerestem a számát és rányomtam a hívás gombra.
- Igen? – szólt bele a telefonba
- Ben .. én azt hiszem, hogy valaki követ…- dadogtam bele a telefonba
- Nyugodj meg csak semmi feltűnő viselkedés, mindjárt ott leszünk. – válaszolta
- Ben …én …én nagyon fé… - mondtam ki a szavakat már szinte sírva, mikor hirtelen valaki elkapott hátulról. Én egy nagyot sikítottam.
- Emily , Emily ott vagy még ? Mi történt ? Szólalj már meg… - kiabált bele Ben a telefonba.
- Ben segí… - nem tudtam végigmondani, mert egy fura szagú rongyot tett a szám elé. Utána pedig minden elsötétedett.
Egy pincében tértem magamhoz azt hiszem. Szörnyen sajogott a fejem, biztosan a kábítótól. Kezeim lánccal voltak az ágyhoz kötözve. Próbáltam kiszabadulni , de nem sikerült. De várjunk csak a nyomkövető … a nyomkövető még mindig nálam van , hiszen rajtam van a karkötő amibe bele van építve. Egy kicsit megnyugodtam hisz tudtam, hogy bármelyik percben kiszabadíthatnak.
Körülnéztem a szobában , és szörnyű látvány tárult elém. A minap elrabolt lány megkínzott holtteste volt a másik ágyon.A két keze csupa vér volt gondolom a lánc végett. A kezén vágásnyomok(?) voltak , és a kezét égési sérülések borították. Akkor tudatosult bennem, hogy ha Benék nem érnek ide hamar ezt én sem úszom meg. És ez a mocsok még mindig szabadlábon lesz. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó , és egy férfi jött be rajta.
- Hello cica…látom felébredtél. Richard vagyok. Téged hogy hívnak? – jött oda hozzám , és elkezdett a hajammal játszani.
- Semmi köze hozzá,és ne merjem hozzám érni a büdös mancsaival – mondtam neki idegesen.
- Hogy merészelsz így beszélni velem te ringyó? – kiabálta ,és egy nagy pofont adott. Majd elővett valamit a szekrényéből. Ha jól látom egy kés volt az.
- Komolyan azt hiszi , hogy megúszhatja … hát nagyon téved. Tudja nagyon rossz emberrel kezdett ki. – mondtam neki teljesen nyugodtan. Nem szabad bepánikolni.
- Már meg is úsztam cica… a drága zsaruknak még csak fogalmuk sincs arról, hogy ki vagyok én. Nem fognak tudni elkapni. – válaszolta. Közben valami folyadékba mártogatta bele a kést. Majd elindult felém , lassan a ruhámra kezdett el csepegtetni a folyadékból. Szóval sav… akkor ezért az égési sérülések. Na azt hiszem most kell elkezdenem imádkozni. Kivülről higgadtak kell látszanom, mert ha hisztizni kezdek avval csak magamnak ártok. A pasi rá tette a kést a bőrömre, és a sav azonnal marni kezdte , majd végighúzta a kést a kezemen.Szörnyű fájdalmat éreztem. Könnyeim utat törtek maguknak, és keserves sírásba kezdtem.
-Kérem… hagyja abba … nagyon kérem. – nyögtem ki a szavakat.
- Nem , nem husi még csak most jöttél. – válaszolta , közben pedig a másik kezemet célozta meg. De ebben a pillanatban kicsapódott az ajtó. Ben , Semir és a többi kolléga jött be rajta. A férfi csak nézett ,gondolom ekkor esett le neki , miért is mondtam, hogy rossz emberrel kezdett ki.
- Ezt még nagyon megbánod te ribanc. Úgyis meg talállak ígérem, de akkor neked véged van husi. – mondta , de egy cseppet sem volt ideges. Biztos vagyok benne hogy soha többé nem fog kiszabadulni a börtönből. Ott fog megrohadni.
                                                                          ***
Amint hazaértem magamra zártam az ajtót. A telefonom viszont újból megcsörrent. Megint a rejtett szám…inkább fel sem vettem. De akkor a csengő kezdett el szólni, gyorsan megnéztem ki az, az ablakon keresztül, megkönnyebbülve láttam hogy Ben és Ness jöttek. Lehet hogy már ők is tudnak róla. Azonnal kinyitottam az ajtót és egyből a bátyám nyakába ugrottam.
- Ben …én úgy félek. Megfog találni… - súgtam oda neki

2013. augusztus 15., csütörtök

4.Díj :)

A díjat köszönöm IR*-nek :) 

Szabályok:
1. Írj magadról 11 dolgot
2. Válaszolj 11 kérdésre
3. Tegyél fel 11 kérdést
4. Küldd tovább 11 embernek.

1:Szeretem a barátaimat
2: Barna szemem van
4: Imádom a füstölt sonkát
4: Nagy cobra 11 rajongó vagyok
5:Gépészet-könyvelés szakon tanulok :DD
6: Imádok zenét hallgatni
7: Van egy kutyám :D
8: Még egy macskám :DD
7:2 év múlva értségizek :O
8:Utálom ha kihasznállnak
9: Van egy tesóm...
10: Szeretem a csokit, és minden fajta édességet
11:Imádok korizni



Kérdéseim: 
1.robottal vagy ősemberrel házasodnál össze szívesebben?Hát ő ... ez egy jó kérdés :D sztem egyikkel se :D
2.szereted a forma 1-et? Néha nézem :)
3.kóstoltál már meg valami olyat, amit nagyon nem kellett volna? (homok stb.)
Wasabi :D4.milyen szóval tudnád jellemezni magad?
hülye :DD 5.szereted a vízilovakat?
igen *.* :DD 6.Ö.... mi leszel ha nagy leszel?
rendőr :DD (szertnék , de úgyse jön össze) :D
7.Milyen színű a hajad?
szőkésbarna8.Próbáltad már megszámolni a csillagokat?
ahaaa9.Szerinted menők a csillámpónik?
imádom őket *.*10.Mit ettél legutoljára?
tejbegolyót :DDD 11.Kapok én is?:3
hogyne :DD 


Kérdéseim
1: Szereted a cobra 11-et?
2: Olvasod a blogomat ?:D
3: Szereted a csokit?
4: Szereted az állatokat?
5. Jársz bulizni?
6: Milyen filmeket szeretsz?
7:Elfogadnád Ian Sommerhaldert barátodnak?:D
8: Ki a kedvenc színészed?
9: Kedvenc együttes?
10: Szereted a kakót?:D
11: Kedvenc kaja?

Küldöm: