11.rész - The past...

Hali :) Meghoztam a 11.részt is , ez Emily szemszögéből íródott :) Remélem tetszeni fog! :) 
Aki itt jár az írjon véleményt , és pipázzon köszönöm :))) 
                                                                                                                                       Viki :)

Ben szemszöge

Nem ,nem és nem , ez lehetetlen, nem történhet meg- idegeskedtem . Azonnal el kell mennem Emilyhez , remélem még nem késő. Az - az elmebeteg bármire képes. Nem hagyhatom , hogy valami baja essen.

- Ness el kell mennem , majd találkozunk szia. – köszöntem el.

- Héé … várj csak , mi történt ? – kérdezte aggódóan.

- Semmi komoly, csak eszembe jutott valami. – mondtam. Nem akarom őt is bajba keverni. Bár mind egy hiszen nekünk is nyomoznunk kell, és mindenképpen bele keveredne. – Vagyis … nagy baj van – mondtam meg neki dadogva

- Micsoda? Mond már Ben ,mert megijesztesz. – kérdezte egyre idegesebben.

- Emily nagy veszélyben van Ness. De gyere útközben elmondom. – válaszoltam neki. Majd elindultunk .

Emily szemszöge

Reggel a telefonom csörgésére ébredtem fel. Nem igaz egyszer nem dolgozom akkor is valaki kora reggel keres. Remek mondhatom. Álmosan néztem e telefonom képernyőjére,ez fura valaki rejtett számról hív.

- Haló? – szóltam bele a telefonba kíváncsian, de nem jött válasz .

- Ki van ott? – kérdeztem már idegesebben, utálom azt ha valaki felhív és nem szól bele. Főleg hogy reggel 7 óra van.

- Na idefigyeljen , velem ne fog szórakozzon , ha akar valamit mondja meg. – szóltam bele a telefonba ismét. Erre lenyomta a telefont.  Jól kezdődik a reggel mondhatom. Na azt hiszem inkább le megyek reggelizni. Gyorsan összedobtam egy rántottát ,és befeküdtem a televízió elé. Éppen a kedvencem ment az Igy jártam anyátokkal. Imádom ezt a sorozatot főleg Barney-t. Nagyon sokat lehet rajta nevetni.

Éppen vége lett a sorozatnak, mikor újból elkezdett csörögni a telefonom.  Ismét rejtett számról hívtak.

- Na ide figylejen nincs időm arra hogy magával szórakozzak . Mondja már meg hogy mit akar.. – szóltam bele a telefonba.

- Téged – jött a válasz. Először nagyon meglepődtem , hogy ki lehet az. De biztosan valaki hülyeségből hívogat. Bár nagyon ismerős hangja volt a pasinak.

- Na persze- mondtam és le is nyomtam a telefont. Velem csak ne szórakozzon senki.

Azt hiszem inkább elmegyek vásárolni. Most elhívnám Ness-t de talán más dolga van. Mostanában nagyon összemelegedtek a bátyámmal, és tegnap is nála volt ,este meg Ben nem vette fel a telefont. Szóval gondolom értitek mire gondolok… nem akarom őket megzavarni. Nagyon örülnék ha összejönnének , szerintem mind a kettőjükre ráférne egy normális párkapcsolat. Ben azt mondta hogy csak barátok , de én ezt nem hiszem. Legalábbis Ben részéről ez nem igaz. Meg tudom állapítani mikor van belezúgva egy csajba , és hát Nessibe totálisan beleesett. Tudom ,hogy volt köztük már valami , legalábbis sejtem , mivel nagyon meglepődtek az első találkozáskor. És mikor Robert megverte Ben teljesen maga alatt volt. Hetekig kereste őt , de sajnos eltűnt.  De legalább  most már szabad a pálya Nessinél , szóval össze fogom őket hozni , ha addig élek is.

Miután ezt átgondoltam elindultam a város felé, persze gyalog , mert nem volt kedvem kocsikázni. Egyébként is imádok sétálni. Egy újságos előtt mentem el mikor valami ismerős dolgot láttam meg.

-De az lehetetlen , hiszen ő nem szökhetett meg. – gondoltam magamban,és visszafordultam az újságoshoz. Biztos akartam lenne abban hogy tévedek. De amint megláttam az újság címlapját , ledermedtem. 

Megszökött a sorozatgyilkos

Richard Gordon (40) a minap megszökött a Los Angelesi elmegyógyintézetből. Úgy tudjunk ma reggel kellett volna átszálítani őt a Twin Towers Correctional Facility börtönbe, de az őrök már csak hűlt helyét találták. Menekülés közben leütött egy őrt, akinek a fegyverét is elvitte. Aki valamit esetleg tud róla , vagy látta azonnal hívja a rendőrség segélyhívóját.

- Ne , ezt nem hiszem el – mondtam ki hangosan , mire egy fiú megszólított.

- Mit nem hiszel el?- kérdezte kedvesen

- Semmit csak… semmit – válaszoltam dadogva

- Értem , vagyis nem de mind egy – válaszolt nevetve. Nagyon szimpatikus fiú volt, és nagyon helyes is.

- Harry vagyok . Téged hogy hívnak? – kérdezte kevdesen

- Emily, de bocsi most mennem kell. – mondtam neki egy kicsit idegesen. Azonnal haza akartam menni.

- Oké , de azért a számodat odaadod nem? – kérdezte

- Persze .. itt van , tessék.  – nyújtottam át neki a névjegyemet , és már el is indultam hazafelé. Útközben végig gondoltam a történteket,és eszembe jutott a telefonhívás. Na abban a percben még a vér is megfagyott bennem az ijedségtől. Biztosan ő hívott hiszen megígérte , hogy kiszabadul, és akkor nekem végem.

Visszatekintés (kb 3 éve)

-Ez már az ötödik eltűnt lány a héten, biztos vagyok benne hogy ugyanaz az elrabló. Nem normális ember lehet. Minden holttestre az erdőben találtak rá. Az áldozatokat megkínozták , majd megölték. Mindegyik lány 20 év körüli,és egy szórakozóhelyről tűntek el. A mostani eltűnt lány Elizabeth Red sem kivétel, 19 éves tegnap elment bulizni , és nem tért haza. A szülei ma reggel jelentették be az eltűnését. – mondta Ben és Semir idegesen a főnöknek. Nem tudom elképzelni sem , hogy mit élhettek át azok a lányok . Nagyon sajnálom a családjukat. Ha tehetném magam kapnám el ezt a pasit. Az ilyen undorító férgeknek a börtön legmélyén van a helyük. De sajnos még használható személyleírásunk sincs róla. De már egész Los Angeles keresi a FANTOM néven.

- Főnök tennünk kell valamit ez így nem mehet tovább. Ez a pasi őrült , de nem hülye … ha amatőr lenne már régen elkaptuk volna, de még azt sem tudjuk hogy-hogy néz ki. Valamit ki kell találnunk, ahhoz hogy el tudjuk kapni. – mondta Ben

- Értem én Jäger , de mégis milyen tervre gondol?– kérdezte a főnök

- Kerítenünk kell valakit , aki vállalja hogy magára hívja a figyelmet. Mikor támadni próbál mi elkapjuk. Nem menekülhet. Mi is ott lennénk a szórakozóhelyen és ott figyelnénk .- mondta el a tervet Semir.Ez a terv sikerülhet. És tudom is hogy ki a megfelelő ember csalinak.

- Maguk meg vannak bolondulva, mégis hogy képzelik hogy majd valaki oda sétál ehhez az emberhez? Ezt sürgősen felejtsék el. – válaszolta a főnök

- Én vállalom – mentem be az irodába

- Na nem Emily szó sincs róla hogy te oda menj. – jött oda hozzám Ben. De nem érdekel hogy félt, én ezt meg akarom csinálni. Hiszen ők is ott lesznek velem így semmi baj nem lehet.

- Igen Ben? Akkor mondj más valakit aki 20 év körüli lány , és megcsinálná ezt az egészet. Hát igen szerintem se tudsz olyat mondani. Szóval én elvállalom és nincs vita. – válaszoltam neki

- Rendben , de ha valami bajod esik Emily…. – kezdte mondani Ben a szokásos beszédjét , de én félbeszakítottam

-Nem nem lesz semmi bajom , hisz ti is ott lesztek velem. – mondtam neki – Na akkor mikor lesz az akció ? – kérdeztem

- Ma este – válaszolták kórusban

                                                                                    ***

- Felkészültél? – kérdezte Ben.Láttam  rajta hogy nagyon aggódik.

- Igen… azt hiszem – válaszoltam neki.

- Minden rendben lesz Emily , nem hagyom hogy bajod essen. – ölelt meg . Mindig is  nagyon jó testvérek voltunk. Igaz néha összekaptunk , de nem bírtuk sokáig egymás nélkül. Ezért is olyan szoros a kapcsolat köztünk.

- Emily figyelj a terv a következő – jött oda Semir – Bemész , és próbálod magadra hívni a figyelmet. Érted hogy gondolom nem?  – mondta Semir.

- Nyugalom tudom mi a dolgom. És mikor jeleztek elindulok hazafelé, és meglássuk mi történik. De van egy kis bökkenő? Mi van akkor ha nem tetszem neki, vagy más lányt szemel ki magának, vagy esetleg ott se lesz ma este? – kérdeztem

- Hát ennek is fennáll a veszélye , de akkor sajnos hiába próbálkoztunk. – válaszolta Semir.

- Igazság szerint én annak örülnék a legjobban ha ma este nem lenne ott.Valahogy rossz előérzetem van. – mondta Ben

- Ugyan már bátyus minden rendben lesz. – nyugtattam meg. – Na jó fiúk azt hiszem bemegyek, majd gyertek utánam.- mondtam nekik, és elindultam befelé.Rengeteg ember volt már bent ilyenkor pedig még csak 10 óra volt. Mondanom sem kell hogy minden második ember utánam nézett, mivel elég rövid kis ruhában voltam. De mindnet a nemes cél érdekében. Az első utam a pulthoz vezetett ,kértem egy pohár whiskeyt az a kedvencem. Egy húzásra meg is  ittam , legalább oldja a feszültésget , és jobban fel tudok szabadulni. Utána egyből a táncparkettre mentem, ahol éppen a kedvenc számom ment. Semirék azt mondták, hogy hívjam fel magamra a figyelmet, hát gondolom az úgy menne a legjobban ha tényleg valami nagy őrültséget csinálnék. Felmásztam a bárpultra és ott kezdtem el táncolni. Két perc sem telt el már egy kisebb tömeg keletkezett körülöttem.

Végig táncoltam az estét ráadásul tűsarkúban, ami abszolút, de nem az én világom. Olyan három óra körül hagytam el a szórakozóhelyet. Egyenlőre, semmi gyanúsat nem vettem észre. Na megkérdezem a fiúkat hátha ők láttak valamit.

- Na, srácok van valami nyom? Vagy esetleg gyanúsított? – kérdeztem

- Semmi… figyeltünk téged , és senki nem követett. Úgy látszik nem jó napot fogtunk ki. –mondták

- Rendben, viszont én  akkor hazamegyek, mert már nagyon fáradt vagyok. És sajnálom hogy nem tudtam segíteni. Sziasztok. – köszöntem el tőlük, és elindultam hazafelé. Benék ma éjszakások szóval ők visszamentek dolgozni. Úgy éreztem , hogy valaki követ, de hátranéztem , és csak a saját árnyékomat láttam meg a lámpa fényében. Már nagyon bekattantam én is ettől az egész ügytől. Épp egy olyan sikátor féle helyen mentem végig mikor zörgést hallottam. Kezdtem egyre jobban beparázni. A lépteim maguktól felgyorsultak, és szívem egyre hevesebben vert. Most lépteket hallottam magam mögött amint azok is gyorsabbra veszik a tempót. – Nyugi Emily biztosan csak képzelődsz. Nincs itt senki az ég világon.- próbáltam nyugtatni magam. Végül hátrafordultam , és éppen egy férfi bújt el az egyik oszlop mögé. Szóval tényleg követ valaki ,én meg tök egyedül vagyok. Azt hiszem felhívom Bent , hogy azonnal jöjjenek ide. Gyorsan kikerestem a számát és rányomtam a hívás gombra.

- Igen? – szólt bele a telefonba

- Ben .. én azt hiszem, hogy valaki követ…- dadogtam bele a telefonba

- Nyugodj meg csak semmi feltűnő viselkedés, mindjárt ott leszünk. – válaszolta

- Ben …én …én nagyon fé… - mondtam ki a szavakat már szinte sírva, mikor hirtelen valaki elkapott hátulról. Én egy nagyot sikítottam.

- Emily , Emily ott vagy még ? Mi történt ? Szólalj már meg… - kiabált bele Ben a telefonba.

- Ben segí… - nem tudtam végigmondani, mert egy fura szagú rongyot tett a szám elé. Utána pedig minden elsötétedett.

Egy pincében tértem magamhoz azt hiszem. Szörnyen sajogott a fejem, biztosan a kábítótól. Kezeim lánccal voltak az ágyhoz kötözve. Próbáltam kiszabadulni , de nem sikerült. De várjunk csak a nyomkövető … a nyomkövető még mindig nálam van , hiszen rajtam van a karkötő amibe bele van építve. Egy kicsit megnyugodtam hisz tudtam, hogy bármelyik percben kiszabadíthatnak.

Körülnéztem a szobában , és szörnyű látvány tárult elém. A minap elrabolt lány megkínzott holtteste volt a másik ágyon.A két keze csupa vér volt gondolom a lánc végett. A kezén vágásnyomok(?) voltak , és a kezét égési sérülések borították. Akkor tudatosult bennem, hogy ha Benék nem érnek ide hamar ezt én sem úszom meg. És ez a mocsok még mindig szabadlábon lesz. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó , és egy férfi jött be rajta.

- Hello cica…látom felébredtél. Richard vagyok. Téged hogy hívnak? – jött oda hozzám , és elkezdett a hajammal játszani.

- Semmi köze hozzá,és ne merjem hozzám érni a büdös mancsaival – mondtam neki idegesen.

- Hogy merészelsz így beszélni velem te ringyó? – kiabálta ,és egy nagy pofont adott. Majd elővett valamit a szekrényéből. Ha jól látom egy kés volt az.

- Komolyan azt hiszi , hogy megúszhatja … hát nagyon téved. Tudja nagyon rossz emberrel kezdett ki. – mondtam neki teljesen nyugodtan. Nem szabad bepánikolni.

- Már meg is úsztam cica… a drága zsaruknak még csak fogalmuk sincs arról, hogy ki vagyok én. Nem fognak tudni elkapni. – válaszolta. Közben valami folyadékba mártogatta bele a kést. Majd elindult felém , lassan a ruhámra kezdett el csepegtetni a folyadékból. Szóval sav… akkor ezért az égési sérülések. Na azt hiszem most kell elkezdenem imádkozni. Kivülről higgadtak kell látszanom, mert ha hisztizni kezdek avval csak magamnak ártok. A pasi rá tette a kést a bőrömre, és a sav azonnal marni kezdte , majd végighúzta a kést a kezemen.Szörnyű fájdalmat éreztem. Könnyeim utat törtek maguknak, és keserves sírásba kezdtem.

-Kérem… hagyja abba … nagyon kérem. – nyögtem ki a szavakat.

- Nem , nem husi még csak most jöttél. – válaszolta , közben pedig a másik kezemet célozta meg. De ebben a pillanatban kicsapódott az ajtó. Ben , Semir és a többi kolléga jött be rajta. A férfi csak nézett ,gondolom ekkor esett le neki , miért is mondtam, hogy rossz emberrel kezdett ki.

- Ezt még nagyon megbánod te ribanc. Úgyis meg talállak ígérem, de akkor neked véged van husi. – mondta , de egy cseppet sem volt ideges. Biztos vagyok benne hogy soha többé nem fog kiszabadulni a börtönből. Ott fog megrohadni.

                                                                          ***

Amint hazaértem magamra zártam az ajtót. A telefonom viszont újból megcsörrent. Megint a rejtett szám…inkább fel sem vettem. De akkor a csengő kezdett el szólni, gyorsan megnéztem ki az, az ablakon keresztül, megkönnyebbülve láttam hogy Ben és Ness jöttek. Lehet hogy már ők is tudnak róla. Azonnal kinyitottam az ajtót és egyből a bátyám nyakába ugrottam.

- Ben …én úgy félek. Megfog találni… - súgtam oda neki