7. rész - Szerencse volt , hogy utána mentem ....

Hali :) Hát meghoztam a 7.részt. :) Ha tetszett jelezzétek pipák , vagy kommentek formájában :) köszi :)
                                                                                                                          Viki :)



Vanessa szemszöge 

Ben belépett az ajtón , és azonnal odajött hozzám .Amint leült mellém késztetést éreztem arra hogy megöleljem őt. Komolyan nem értem magamat , hiszen ki nem állhatom.  De tudom , hogy bármennyire bunkó is ,  biztosan végig fog hallgatni. Még ha nem is fogja érdekelni.

Szóval elmondtam Bennek a történetemet. Szemrebbenés nélkül hallgatott végig , nagyon rendes volt tőle. Ha már társak leszünk legalább ismerjük egymást valamennyire , így ő is mesélt magáról.

Egész este nála voltam  , azt hiszem nem is olyan idióta , mint amilyennek képzeltem. Vagyis idióta , de jó értelemben sokat nevettem rajta. Nem hittem volna hogy ilyen jó fej .  

Később elkezdtünk gondolkozni az ügyön . Ben elmondta , hogy ez már a 4. halott bankár ebben a hónapban . 

- Ez nagyon furcsa… Biztosan van valami a háttérben . Gondolom az megvan hogy melyik bankban dolgoztak , ugye? – kérdeztem tőle .

- Persze megvan , holnap megnézzük . – válaszolta

- Szerintem van összefüggés közöttük . Lehet hogy belekeveredtek valamilyen maffiás ügybe. - mondtam . Ezeknek a nagykutyáknak általában vannak ilyen ügyeik .

- Szerintem is , de egyenlőre nem sikerült semmit sem kideríteni . De majd még átkutassuk a mostani áldozatnak a dolgait , tudod több szem többet lát. – mosolygott , majd befeküdt az ágyba

- Oké , szerintem is hagyjuk holnapra – ugrottam oda mellé . Tényleg nem tudom mi ütött belém , de olyan máshogyan érzem magam Ben társaságában., felszabadult vagyok. Pár percig csak néztük egymást , de egyszer csak Ben megszólalt .

- Nessi csikis vagy ? – kérdezte nevetve , majd rám nézett

- Na , na nagyfiú hozzám ne próbálj érni – nevettem én is . De hiába , Ben erősebb volt nálam . Elkezdett csikizni . Hiába próbáltam védekezni nem sikerült . Egyszer csak leestünk az ágyról . Én kerültem alulra , Ben pedig nem engedett felkelni . Csak néztük egymást egy pár percig , majd elkezdett közeledni felém . A szívem gyorsabban kezdett verni ,a hasamban pedig pillangók kezdtek repdesni , azt hiszem nem éreztem még ilyet soha. Szerintem látta hogy zavarban vagyok mert elmosolyodott .

Már csak pár mm-re voltunk egymástól , mikor megszólalt a telefonom. Akkor eszméltem fel  hogy kitudja mit tettünk volna , ha nem csörren meg a telefon. Ben gyorsan lemászott rólam , én pedig felvettem a telefonomat . Robert hívott.

- Vanessa , végre hogy felvetted. Hol az istenbe vagy? – kérdezte idegesen

- Robert szia , hát izéé … őő.. még .. munkában vagyok. Közbejött valami  az egyik kollégámnak, így dupla műszakom lesz . – hazudtam neki

- Ja ,oké, de szólhattál volna hamarabb is. Szia – mondta, majd lenyomta a telefont.

Azt hiszem rájöttem valamire … Már nem szeretem Robertet .Várjunk csak … már?  igazából soha nem szerettem . 5 év , 5 évig mindig el kellett tűrnöm a dühkitöréseit , és a kiabálását . Néha még 1 – 2 pofont is kaptam tőle mikor vissza mertem neki szólni. Elpazaroltam az életemből 5 évet olyan emberre akit nem is szerettem soha.  Szakítani fogok vele , még ma . Hazamegyek és véget vetek ennek az egésznek , bár fogalmam sincs , hogy utána hová megyek mivel az ő házában lakunk , és ha egyszer szakítok vele nem fogok ott maradni , de majd megoldom . Az legyen a legkevesebb.

- Ben , hazamegyek … elkell intéznem valamit. – mondtam neki határozottan

- Hát sajnálom pedig biztosan jól szórakoztunk volna, és ne rosszra gondolj kérlek .  Amúgy hazavigyelek ? – kérdezte

- Nem- nem kell reggel találkozunk. Szia – köszöntem el

- Már alig várom . Jó éjt . – válaszolta

Hazafelé egész úton anyám szavai jártak a fejemben. Megszegtem az ígéretemet , olyan emberrel voltam 5 évig , aki irányított . És olyan vak voltam hogy észre sem vettem . Na igen Vanessa gratulálok , jól csináltad . Ami pedig Bent illeti .. csalódtam benne , de jó értelemben. Végre megtudtam milyen ő valójában . És azt hiszem jó barátom lesz .  Már most nagyon megszerettem.

- Na hazaértem .. most vagy soha – gondoltam magamban. Egy idegen autó állt a ház előtt . Ez nagyon furcsa hiszen már hajnali 1 óra van . Na mind egy bemegyek . Amint beléptem az ajtón olyan látvány tárult a szemem elé amit még álmomban sem hittem volna .

- Robert te meg mi a fenét csinálsz ? – kérdeztem tőle idegesen . Ott nyalták, falták egymást egy szőke libával. Kitudja mióta csinálja ezt. Ennyit a zsaru ösztönről , még ezt sem vettem észre.

- Kicsim ez … ez nem az aminek látszik – jött felém – Ne merj hozzám közelebb lépni- mondtam neki dühösen . – Egyébként legalább bűntudat nélkül elmondhatom , hogy szakítok veled , és többet látni sem akarlak. – kiabáltam , és indultam volna fel a szobámba pakolni , mikor egy kar visszarántott, és magához húzott.  

- Te nem szakíthatsz velem drágám , nem engedtem meg neked. Majd akkor szakítunk mikor én azt mondom. – suttogta a fülembe a szavakat. – Majd pont te fogod megmondani mi? -  válaszoltam , és  lendületből egy nagy pofont adtam neki. Erre ő nagyon felmérgedt, és akkorát kaptam tőle , hogy neki estem a  mellettem lévő tükörnek , ami össze is törött.  A fejem elkezdett szörnyen fájni ,  és éreztem ahogy a vércseppek csepegnek le az arcomon . Szédülni kezdtem … ez az álltat képes megölni is.

- Azt hiszed , hogy megüthetsz engem te kis ringyó ? Hát nem … hamarabb végzel veled , míg te elszámolsz 10 –ig . – ordította. És belém rúgott , így a földre kerültem .

- Robert .. te nem vagy normális . – próbáltam felkelni de nem ment. Az  éles fájdalom a fejemben nem múlt el. Egyre gyengébben éreztem magam , de Robert nem hagyta abba a kínzásomat . Ott ütött , rúgott ahol csak tudott , de már nem éreztem semmilyen fájdalmat. Csak anyámra tudtam gondolni , és hogy újra láthatom őt. Lehet hogy még szívességet is csinál Robert , avval hogy megöl. Már kezdtem elveszteni az eszméletemet , mikor valaki berontott az ajtón , és leütötte Robertet.

Ben szemszöge 

Nagyon megkedveltem Nessit .  Egész este beszélgettünk elmesélt mindent az életéről . Elképesztő hogy miken ment keresztül. Mondhatni , hogy teljesen árva lett , mivel  az apja nem is veszi őt ember számba. Nagyon sajnálom őt . Kérte , hogy meséljek  én is magamról . Nem mondtam el neki mindent. Van valami amiről senki nem tudhat . Valami , amit még senkinek sem mondtam el , és ez így is marad.

Gondoltam , hogy egy kis mosolyt csalok az arcára , így meg csikiztem. Imádom mikor nevet, ha meghallom a nevetését nekem is mosolyognom kell. Miközben csikiztem , leestünk az ágyról . Nessi alám került. Abbahagytam a kínzását és csak néztük egymást , majd közeledni kezdtem felé . Láttam rajta , hogy zavarba jött . Már csak pár mm –re voltunk egymástól mikor megcsörrent a telefonja .- Na remek mondhatom … pont a legjobbkor. – gondoltam magamban.  De lehet hogy ez egy figyelmeztetés volt , hogy ő nem nem lehet az enyém. Elvégre barátja van . Még ha az egy idióta barom állat is.

Nessinek haza kellett mennie . Nem tudom , hogy mi jött neki közbe , mikor tisztán hallottam , hogy azt mondta Robertek , hogy bent kell maradnia a 2 műszak végett. Nagyon rossz előérzetem van , de nem tarthatom itt , inkább követem , és ha valami baj van majd közbelépek. Két autó állt a házuk előtt , és égett bent a villany , szerintem valaki van Robertnél . Remélem nem az folyik odabent amire gondolok , mert akkor nagyon nagy balhé lesz. Csodák csodájára nem tévedtem , egy szőke cicababa lépett ki a házból . Na azt hiszem most jött el az idő arra , hogy bemenjek . Először benéztem az ablakon , hátha nem vesztek össze , és akkor hiába rontanák be. De amint megláttam a véres üvegszilánkokat a padlón egyből tudtam hogy be kell mennem. Amint beléptem az ajtón szörnyű düh öntött el, hogy üthet meg valaki egy lányt..?! Vanessa a földön feküdt vérző fejjel , már félholtra összeverve , de Robert nem állt le . – A fenébe tennem kell valamit … Áá igen ott egy váza – gondoltam. Megfogtam a vázát és leütöttem hátulról Robertet.  

-Nessi , Nessi hallasz ? Kérlek válaszolj … - szaladtam oda a lányhoz .

- Ben .. te hogy kerülsz ide ? – nyögte ki a szavakat.

- Követtelek hazáig , és nagyon jól tettem. – válaszoltam , majd a karjaimba vettem , beültettem az autóba, és a kórházba rohantam vele.

Nem várom meg míg kijönnek a mentők. Az legalább 20 perc. Inkább magam viszem őt be. Útközben Vanessa elvesztette az eszméletét. Nagyon megijedtem , remélem semmi komoly baja nem lesz , mert akkor kinyírom azt a mocskot. Amint beértünk a kórházba odaszaladtam vele a recepcióhoz, ahol azonnal hívták is az orvost .

-Kérem várjon itt kint – szólt rám az orvos , majd betolta Vanessát a vizsgálóba .

1 óra múlva

Nem igaz , már legalább 1 órája bent vannak . És ha nem tudnak rajta segíteni?? Nem.. nem az nem lehet . Erős lány és túl fogja élni . Utána éjjel nappal vigyázni fogok rá , egy percre sem hagyom magára.

- Nyugodjon meg minden rendben lesz a kisasszonnyal a legjobb kezekben van . Felfog épülni . – mondta kedvesen egy nővér, akinek már biztosan elege lett abból , hogy egyfolytában fel – alá járkálok.

- Egyébként a barátnője? – kérdezte

- Igen –válaszoltam hirtelen .  – Vagyis nem , csak egy barátom . – komolyan nem tudom mi ütött belém .

Na végre kijött a doki . Azonnal idejött hozzám.

- Nagyon nagy szerencséje van a kisasszonynak  hogy maga behozta, ha nem tette volna lehet hogy már késő lett volna . De így sikerült stabilizálnunk az állapotát. Nemsokára be is mehet hozzá. Agyrázkódást szenvedett , és megrepedt  3 bordája . De rendbe fog jönni. 1 hétig mindenképpen bent tartjuk, szóval jó lenne ha hozna be neki pár dolgot , és értesítené a családtagjait is.  – mondta el a doki . Belegondoltam abba, hogy mi lett volna ha nem követem hazáig , akkor már nem élne. De ebbe bele se merek  gondolni .  Fél óra múlva be is mehettem hozzá . A feje körbe volt tekerve fehér kötszerrel , a kezéből lógott az infúziós cső , és gépekre volt kötve. Szörnyű volt őt így látni.

Közelebb mentem hozzá és egy puszit nyomtam a fejére ,  majd leültem az ágya melletti székre , és csak  néztem őt. Még mindig nem merek abba belegondolni, hogy 5 rohadt percen múlott az élete. Könnyek szöktek a szemembe, de azonnal le is töröltem nehogy valaki meglássa. Ebben a percben felébredt Nessi.

- Hol.. hol vagyok ? –kérdezte erőtlenül

- Kórházban vagy . Nagyon örülök ,hogy magadhoz tértél. Szörnyen rám ijesztettél. – mondtam neki , közben megfogtam a kezét.

- Őőő….elnézést kérek.. de ki maga ? Ismerjük egymást ? – kérdezte...